Címlap

A Szent István-terem

A magyar iparművészet remeke

1897 októberében az alábbi rövid közlemény jelent meg a lapokban:

„Őfelsége a király, Bánffy Dezső báró miniszterelnök előterjesztésére elrendelni méltóztatott, hogy a budai királyi várlak újonnan épülő szárnyában egy Szent Istvánról elnevezett terem, mégpedig korhű, román stílben rendeztessék be.”

Ez volt az a pillanat, amikor eldőlt, elkészülhet a gyönyörű terem.

A díszes szoba megtervezésével Hauszmann Alajost, a Budavári Királyi Palota bővítését végző építészt bízta meg Ferenc József. A helyiség méretei miatt Hauszmann egy igazi ékszerdobozt álmodott meg.

„A teremnek aránylag csekély méretei intim kiképzést tettek szükségessé, melynél a részlet finomsága és a szín harmóniája kellően érvényesülhet” – indokolta a jeles építész.
1900 — A párizsi világkiállítás, ahol a terem elnyerte a nagydíjat

Hauszmann a kor legkiválóbb művészeit és iparosait kérte fel a berendezés elkészítésére. A terem csodás, diófából készült burkolata Thék Endre gyárában készült. Roskovics Ignác festőművész festette meg az Árpád-ház nagy alakjainak képeit, és ő alkotta meg a Szent István megkoronázása című festményt is. A majolikalemezek és a nagy, impozáns kandalló Zsolnay Vilmos pécsi gyárából került ki.

Szent István mellszobrát Strobl Alajos mintázta, a fali aranybrokát szövet Haas Fülöp és Fia szövőgyárában készült, a kárpitozás és a bútor pedig Gelb és Fia műtermében született.

Jegyinformáció

Látogasson el hozzánk Ön is!

Tekintse meg az újjászületett Szent István-termet és a hozzá kapcsolódó egyedülálló kiállítást!

Jegyinformáció

Kövesse közösségi oldalainkat is